Azok után, hogy a konkurens Vacheron Constantin (VC) már két évvel ezelőtt bemutatta a sportmodelljének nagyon vékony öröknaptáras változatát, már az Audemars Piguet (AP) sem várhatott tovább, nekik is elő kellett lépni valamivel. Eddig is volt öröknaptáras Royal Oak, csak nem volt olyan vékony.
Miközben a VC órája egyrészt fehéraranyból készült (a szíj is), a vastagsága 8,1 milliméter volt, a szerkezeté pedig 4,05 milliméter, addig az öröknaptáras Royal Oak 9,5 milliméter vastag. Ez pedig abban a kategóriában, ahol éppen járunk már igen-igen komoly különbség. Ezért az AP ahhoz nyúlt, amihez eddig még csak 2014-ben, ez pedig az RD rövidítés, azaz research&development, tehát kutatás-fejlesztés.
Ezt az RD rövidítést egyszer használta eddig csak az AP, akkor is egy különlegességet neveztek el így [LINK]. Most ez a Royal Oak éppen mennyire különleges, azt nehéz megmondani, mivel nem kapható -ezért mondjuk máris különleges lehet. Hasonlóan mondjuk a Piaget összesen 2 milliméter vastag vékony csodájához (amiről ITT írtunk). Pedig elsőre nem is tűnik különlegesnek annyira az RD#2. Viszont…
A szerkezeten sokat kellett dolgozzanak, mivel 2,89 milliméter vékony lett, ami tényleg teljesítmény. Ezt a korábban használt modulos megoldással nem is nagyon lehetett megoldani, kénytelenek voltak sokat gondolkodni, tervezni, fejleszteni azon, hogy egy integrált öröknaptár komplikációt készítsenek. A gyártó elmondása szerint a fejlesztést 2013-ban kezdték.
Ahogy a VC esetében, úgy itt is egy 19.800-as, aránylag alacsony lengésszámon dolgozó szerkezetet készítettek. Ha azt nézzük, hogy az IWC képes nagy járástartalékkal, magas lengésszámmal is öröknaptáras órát csinálni, akkor ez meglepőnek számít inkább, ha nem is csalódásnak, de tegyük hozzá, hogy az nem ennyire vékony és kapható bármelyik pillanatban, amikor megrendeljük.
A számlapon 12 óránál látjuk a holdfázist, 2 és 3 óra között az aktuális hónapot. Ebbe a segédszámlapba mondhatni belelóg egy kisebb méretű, ami a szökőévet jelöli. 6 óránál a dátumot mutatja, 9 és 10 óra között a hét napját, ennek a segédszámlapnak is van egy alsóbb számlapja, ami egy nap-éj indikátor, így legalább szimmetrikus a számlap. A textúra a Royal Oaktól megszokott négyzetrácsos felület, ami a kék különböző árnyalataiban játszik attól függően, hogyan esik rá a fény. A számlapok felülete egyszerű, matt.
Az integrált szíj és a tok is platinából készült, ami kifejezetten drága alapanyag az óragyártásban – főleg, ha szériagyártásba sem kerül. Az élhetőbb, 41 milliméteres tokot/tokméretet vették alapul, és így az összesen 6,3 milliméteres vastagság mellett kifejezetten hordható méretnek tűnik, ha csak az adatokra hagyatkozunk, márpedig másra nem tudunk ezesetben. Még a 39 milliméteres változat vékonyított modellje öröknaptár nélkül 8,1 milliméter, ennek tükrében tényleg jó eredmény a 6,3 mm. Úgy is, hogyha figyelembe vesszük a konkurens Vacheron Constantin modelljét, ami közel két milliméterrel vastagabb.
A 20 méteres vízállóság, amivel felvértezték a modellt pedig nagyjából annyira jó, hogy ne ázzon be kézmosás, esetleg zuhanyzás közben, de úszni már semmiképpen nem javasolt benne. Ez a Vacheron Constantin Métiers d’Art Les Aérostiers [LINK] kollekciójától elfogadható, mert az egy bőrszíjas, abszolút művészeti alkotás, ez viszont egy sportmodell. És mielőtt azt mondhatnánk, hogy “de hát ez csak prototípus”, nézzük meg például a 39 milliméteres ultra thin Royal Oak-ot, ami szintén csak 20 méterig bírja. Igazán szomorú.
Jelentős gond továbbá az is, hogy ez a modell nem kapható. Szép teljesítmény és szükséges iránymutatás mind cégen, mind szakágon belül, hogy törekednek a vékonyabb, nem moduláris, hanem integrált komplikációs werkek készítésére. Az eddigi út volt a könnyebb – tehát az, hogy egy alapszerkezetre építették fel a moduláris komplikációkat -, most következik a nehezebb munka, amikor olyan szerkezeteket kell létrehozni, ahol a komplikációk a lehető legkevesebb helyet és plusz alkatrészt igénylik.
Az, hogy a Royal Oak szériáról 1972-es megjelenése óta hányadik bőrt húzzák le, egy megosztó kérdés. Alapjaiban sosem fog igazán megújulni a kollekció, hiszen ez az ikonikus, ez a biztos eladás. Így mindig csak plusz egy, plusz egy, és még egy verzió. A jelenlegi (2018 január) SIHH-ra megközelítőleg 14 új Royal Oak (!) változattal készült, míg bármely más kollekciójukra egyáltalán nem áldoztak ennyit, egész konkrétan egy “Millenary” elnevezésű modellt mutattak még be. Gúnyolódva felmerülhet a kérdés, hogy vajon az AP külön márkává építi-e a Royal Oak-ot, mint a Seiko tette a Grand Seiko-val… – A válasz több, mint valószínű, hogy nemleges. –
További híreket az SIHH-ról: ITT!
2 hozzászólás