Az Orient Star kollekciójában sokkal inkább a modern vonalakat láthattuk az elmúlt években.
Contemporary és Avant-Garde kollekciójuk a precízen polírozott élekkel, szépen kidolgozott billegővel és a svájci középkategóriával vetekedő minőségű szerkezetével meghatározta a márka fő csapásvonalát.
A múltba való visszatekintés nem volt jellemző a márkára, sokkal inkább az évfordulókra kiadott limitációk. Most viszont az Orient Star is visszaugrik múltjának mélyébe, az 1951-ben alapított cég 1964-ig repül vissza, az Olympia Calendar Diver-ig.
Akkor a búvárság még a 40 méteres vízállósággal is teljesíthető volt, a mélység pedig valós mélységet mutatott, nem úgy, mint napjainkban, amikor az 50 méteres vízállóságú órával sem mehetünk nyugodt szívvel vízbe. Szögletes tokfülek, acél lünetta, nyíl formájú mutatók és dátumkijelzés határozták meg a ’64-es búváróra dizájnját, és ugyanezeket emeli ki a modern kiadás.
Hirdetés
-----------
A tok vonalai követik az elődöt, szögletes, éles vonalak, egy hosszanti éllel és markáns letöréssel a tokfülön. A 40,2 milliméter napjaink búvárórái között kissé visszafogottnak tűnhet, de az acél lünetta világossága optikailag kicsi nagyít rajta – és emellett nehéz elmagyarázni valamiről, hogy „heritage”, ha az sokkal nagyobb, mint az ős modell. A szögletes tokfülek gömbölyded tokban folytatódnak. A korona jelzett, ez ebben a kategóriában már nem is lehet kérdéses. Koronazár biztosítása mellett 200 méterig vízálló, ráadásul ISO minősítésű, tehát valódi búváróra.
A számlapon 12 óránál találjuk a járástartalék kijelzőt, ami az Orient Starok egyik jellegzetessége. A nyíl alakú mutatók nagyméretűek, könnyen leolvashatóak. Az indexek formája inkább az egyszerű, letisztult, modern, elengedte a hetvenes évek játékosságát és sokszögletűségét. A domború zafírüveg tükröződésmentes bevonatot kapott, de vagy csak a belső felén, vagy a domborúsága adja, hogy azért némileg tükröződik így is. Bevonat nélkül leolvashatatlan lenne, az igaz – nem is akarok telhetetlennek tűnni, de láttunk már ennél kevésbé tükröződő üveget.
A szíjak terén az Orient Star nagyon jól áll. Sokszor emlegetjük kategória beli referenciaként az szögletes szélű három soros szíjat, ami a Basic Date-en is látható. A Diver 1964 egy ötsoros szíjat kapott, ami hangulatában a régi modell szíjára hajaz, de tényleg inkább csak hangulatában. A minősége viszont jó, a csat maga vastag, stabilnak érződik és nem vág sehol. Az F6N47-es werket már ismerjük más típusokból, megbízható, visszafogottan dekorált, 50 órás járástartalékkal – micsoda szerencse, hogy ebben nem akart hasonlítani az ős búvárórára, hiszen az még kézihúzós volt.
Ami a legnagyobb plusz pont a Diver 1964 esetében, az a csomagolás. A japán gyártó általában nem viszi túlzásba a prezentációt, jó minőségű dobozban adják az óráikat, de semmi különleges. Itt viszont a doboz olyan, mintha egy könyv lenne.
És valóban az, jobb oldalába került süllyesztve az óra, a bal oldala pedig könyvszerűen lapozható, a típus történetét és jelenét bemutató képekkel. Igazán hangulatos, ezt más gyártók is eltanulhatnák az Orient Startól.
A Diver 1964 500 darabos limitációként került a piacra, számozott, tehát valóban 500 darab készült belőle. Ennek tükrében a 449.000 forintos vételár egészen elfogadható. Ezen a síkon Seiko-k, korábbi generációs, tehát alu lünettás Longines Hydroconquestek mozognak. Erős mezőny, de jól helyt áll benne a Diver 1964.
Galéria:
