A tavalyi versenyről is adtunk már hírt , rendkívüli darabok voltak a jelöltek és a díjazottak között is. Ez idén sem történt másképp, sőt, idén is Aurel Bacs vezette a díjátadót – vele találkozhattunk azon az árverésen, ahol a PN Daytona rekordösszegért kelt el.
A tavalyihoz képest idén kevesebb “elérhető” díjazott lett. Tavaly volt Tudor BB kronó és Longines Aviaton Big Eye, stb, idén ebben a – csak általunk kimondott kategóriában – elsősorban a Seiko SLA025 1968 Re-creation és a Nomos Tangente nyert, de ne rohanjunk előre, és lőjjük le a poént a legelején. A fődíjat, az aiguille d’or-t, tehát arany tű díjat a Bovet – Récital 22 Grand Récital kapta:
Tourbillon, öröknaptár a hátlapon, földgömb a GMT funkciónak, retrográd időkijelzés, holdfázis és járástartalék kijelzés, mindez kifejzetten elegáns formában, elég nagyméretű 46 milliméter átmérőjű, és közel 2 centiméter vastag rózsaarany tokban. 60 darab készül belőle, kis híjján fél millió frankos áron, tehát 135 millió forint körül.
Aki az egyébként érdekes és látványos női órákat kihagyná – kár lenne -, a második oldalon szemezgethet a további férfi darabok között.
Női órák három kategóriában kerültek a zsűri elé. Nem tudom, hogy a Chanel hogy csinálja, de tavaly után idén is megnyerte a női órák kategóriáját, ráadásul a tavalyira rendkívül hasonlító szkelettált számlapos darabbal, ez a Boy-friend Skeleton. 55 órás járástartalék, ízléses automata szerkezet és szinte már férfi méret, 28,6×37 mm. A rózsaarany tokba beleépítettek 66 darab apró gyémántot is, hogy kellőképpen csajos legyen. Nem limitált és 54.000 frankért, tehát 15 millióért bárki hazaviheti.
A komplikált női órák között is címvédés történt, a Van Cleef & Arpels tavaly még az egyébként zseniális pillangós órájával nyert, idén pedig a csillagászat felé nyitott a Lady Arpels Planetarium elnevezésű karórával. Kifejzetten egyedi időkijelzés, a hátlapon hatalmas holdfázissal, kövekkel tisztesen kirakva, és 38 milliméteres a fehéraany tok, tehát a megfelelő stílushoz egojukkal rendben lévő férfiemberek is felvehetik. Negyedmillió frankos vételára szemmel láthatóan leszűkíti a valós célközönséget. [video]
Az ékszeróra kategóriát – igen, az előző kettőnek ezen értelmezés zerint semmi köze nincs az ékszerekhez – tavaly a Chopard uralta a virágsziromra hajazó kövekekkel teljesen fedett órájával, ami egyébként tényleg egy elképesztő darab volt, idén viszont a Van Cleef & Arpels futott be Secret de Coccionelle elnevezésű órájával. Gyémánt, smaragd, rubin, onyx is került a szíjba/tokba, ami viszont érdekesebb, hogy a JLC 101-es werkjét használták fel, ami – talán még mindig – a legkisebb mechanikus óraszerkezet, ráadásul nem friss fejlesztés, a JLC régóta, büszkén gyártja.
Különösebb tülekedés nem lesz érte, hiszen pár ezer frank híján 1,1 millióba kerül, tehát 300 millió forintba, és mindössze egyetlen darab készült belőle.
Hogy a köves órákat még az első oldalon lezárhassuk, egy egészen érdekes teremtéssel kell megismerkedjünk, ez pedig a Krayon – Everywhere Horizon. Az én hibám, hogy a zsírkréta jut eszembe először, amikor kiejtem a cég nevét, pedig az óra, amit készítettek tényleg újdonság. Tegyük félre a rámán és a tokfüleken “észrevétlenül megbúvó” gyémántokat és nézzük, hogy mit tud valójában az óra. Legalábbis nézzük először egy videón, franciások előnyben:
Egy 6,5 milliméter vastag szerkezetbe besűrítettek 595 alkatrészt, ami már alapvetően egy szép mérnöki teljesítmény, és ebben egy pontosan működő naplemente-napfelkelte kijezőt találunk. Ha pontosan beállítjuk a szélességet és hosszúságot, valamint a dátumot, akkor azokhoz képest láthatjuk a napfelkelte-naplemente indikátort. Okos szerkezet, és könnyen kezelhető, minden szükséges funkciót a koronáról lehet állítani.
További komplikációk, Seiko és egyéb díjazott férfi órák
a következő oldalon. Lapozz!
1 comment