Sok cikkben elhangzik, hogy a gyártók már nem tudnak igazán újat mutatni, és ezért visszanyúlnak korábbi korszakok stílusaihoz. Egyrészt a divat valamennyire mindig is úgy működött, hogy régi elemekből merít, másrészt minden gyártó szempontjából az az igazán biztos, ha járt utat járatlanért nem hagy el.
Az óraiparnak is megvannak a forradalmárai, mint az MB&F, az Urwerk, az Hublot, vagy bizonyos szempontból akár a Zenith is, és most csak azokat soroltam fel, amikről gondolkodás nélkül az újítás szó jut az eszembe. A Longines nem ilyen. Hasonlóan az igazán népszerű és nehezen vitatható márkákhoz a Longines-nél sem kockáztatnak, ami nem is feltétlenül baj. Míg jönnek ki folyamatosan frissített modellcsaládok, mint például a Hydroconquest, ami talán a legnépszerűbb fél millió forint körüli mechanikus búváróra, addig rengeteg heritage modell készül.
Tehát olyan típusok, kollekciók, amik régi órák stíluselemeit elevenítik fel modern köntösben, modern szerkezettel. Mintha egy egyes VW Golfot megvehetnénk ma tisztes zajszigeteléssel, a szükséges biztonsági felszerelésekkel, 1.4-es TSI és 1.6-os CRTDI motorokkal. Múltidézés, kellemes hangulat, mégis tudjuk, hogy egy modern technológia rejlik a réginek tűnő külső alatt.
A Longines mindig is több fronton jeleskedett, nem csak egy kizárólagos stílust követtek, ez a heritage modelleken is meglátszik. Búvár fronton a Skin Diver-t elevenítették fel nemrégiben, military vonalon is visszaemlékeztek, repülős vonalon is aktívak, legutóbb az Aviation Big Eye volt egy sikeres modell. Ez utóbbi vonalat viszik tovább azzal, hogy a céges marketing-történelem könyvben megtaláltak négy, a repülés-történet szempontjából kiemelkedő személyt, akik annak idején Longines karórát viseltek. Bízzunk abban, hogy ezeket a feljegyzéseket, leveleket, vagy legalább ezekre utaló nyomokat tényleg megtalálták, és nem csak paneraioznak.
Az idei újdonság a Spirit kollekció. Spirit, mint lélek, szellem. Milyen nemes. És a történet is, amihez a cég húzza közelebb az órákat. Nézzük előbb a történelmet.
Amelia Earhart
Nem csak az első nő volt, aki repülővel átszelte az Atlanti-óceánt, mint másodpilóta, 1928-ban, de 1932-ben egyedül is megtette ezt az utat, 14 óra 56 perc alatt. Ne feledjük, a harmincas években a pilótafülke sem volt zárt, Amelia teljesítménye egészen rendkívülinek számított.
Paul-Emile Victor
Bár elsősorban nem repülős érdemeiről ismert, a második világháborúban az amerikai légierőben szolgált. Órát viszont nem ezért dedikáltak neki. 1936-ban 7 héten keresztül keresztül végzett kutatásokat mínusz 40 fokos hőmérsékletben a grönlandi jégmezők alatt. Természetesen Longines volt rajta, ami végig tökéletesen működött.
Elinor Smith
Nő létére 16 évesen már hivatásos pilóta volt, 20 éveskorában pedig már 9144 méterig is felrepült, amikor viszont elájult, és éppen az utolsó pillanatban, amikor a gépet még meg lehetett menteni, felébredt. Egy évvel később, 1932-ben viszont rekordott döntött, 32576 láb, azaz 9929 méter magasra repült. Élete során számtalan repülési rekordot elért, 99 évesen, 2010-ben hunyt el.
Howad Hughes
3 nap 19 óra és 14 perc alatt repülte körbe a Földet. Igaz, nem az egyenlítőnél, de ez nem von el semmit az érdemeiből. A történet szerint a fedélzeten egy Longines Sidérograph segítette a navigációban.
Most, hogy tudjuk az órák történetét és azt is tudjuk, hogy hogy néznek ki ezek a modellek, elsőre Márkus László és Almási Éva bohózata jutott az eszembe, miszerint “Mi kerül ezen a fotelon 7200 forintba?”. Az árak elsőre magasnak tűnhetnek, a hárommutatós Spiritekért mérettől függően 2000-2700 svájci frak körül kérnek, a stopperes változatért pedig 2900 frankot, tehát 660.000 és 960.000 forint között. Ezek alapvetően igen magas számok, de tartalmat is kapunk érte.
Máris ilyen a szerkezet! De erről csak a cikk végén teszünk említést, kezdjük a tok vonalaival. Nem kockáztatott sokat a Longines. A Spirit kollekció óráinak tokformája egészen biztosra megy. A cégtől megszokott hosszú tokfülek, kerek tok, és a tokfülek és a tok élén végigfutó polírozott ív, ami megtöri a szálhúzott felületek sportosságát. Ez egy teljesen biztos recept, nem a Longines az egyetlen gyártó, aki ezt használja. A korona kifejezetten nagy, ezen a részleten is tetten érhető a pilótaóra-érzés, annak idején a kesztyűben is könnyű tekerhetőség miatt kellett nagy koronát használjanak.
A számlap sem egyhangú. A fehér és fekete változatok matt, enyhén texturált, szemcsés felületűek, a kék verzió pedig selyemszámlap, tehát a középpont felé vékony barázdákkal texturált, alapvetően fényes számlap, amin a barázdákon a fény minden apró mozdítással másként törik. A matt számlapok texturája szintén látványos, egyedül a 42 milliméteres változatoknál a dátumablak és a három óránál elhelyezett, furcsán levágott hármas indexet nem értem, hogy miért kellett oda, vagy, ha nagyon kellett, akkor miért így? Érdeks, hogy a sajtóanyagba egyetlen egy képet sem tettek a hárommutatós 42 milliméteres verzióról, csak a weboldalon, és egy ausztrál lap cikkében lehet megtalálni.
Ettől függetlenül a rakott indexek látványosak, a tipográfiájuk is passzol a hangulatba, ahogy a mutatók is. Az óraindexek és a percskálát elválasztó finom lépcsőbe kerültek apró, rombusz – a gyártó szerint gyémánt – alakú világító indexek, amiknek a formája passzol a mutatókhoz.
A számlap alsó felében 5 csillag és a “Chronometer” felirat jelzi, hogy a szerkezet nem akármilyen. És tényleg nem.
A hárommutatós modellekbe az L888.4 szerkezet került. Őseit az ETA 2892-a2-ig eredeztetjük, annak egy optimalizált változata lett az ETA A31.L11, 42 helyett már 64 órás járástartalékkal, amit viszont a lengésszám csökkentésének köszönhetünk, már nem 28.800 lépést tesz meg egy óra alatt a másodpercmutató, hanem csupán 25.200-at. Az L888.4 annyiban múlja felül, hogy kronométer minősítésű, és szilícium hajszálrugót kapott. Ez pedig azért igazán különleges, mivel három cég birtokolja a szilícium hajszálrugó szabadalmának, ez pedig az Omega (Swatch Group), Patek Philippe és a Rolex. Így történhet az, hogy ezeken a márkákon – és a SG-n kívül – más, akár tőkeerős cégek nem fejleszthetnek csak úgy szilícium hajszálrugót.
A stopperes változatba szintén szilícium hajszálrugó felhasználásával készített L688.4-es szerkezet került (a .4 jelzi a szilícium hajszálrugót). Itt annyival lett szerencsésebb a számlap kialakítása, hogy a dátumablakot nem tudták három órához erőltetni, így nem lett egyetlen index sem félbevágva, cserébe zsúfolt lett a 4-5 óra közötti rész.
A referenciaszámok itt kiismerhetőek: A 40 milliméteres hárommutatós változatok L3.810.4. sorozattal kezdődnek, ezek 42-es változatai L3.811.4-gyel, a 42 milliméteres kronográfok pedig L3.820.4-gyel. Mindegyik modell 100 méterig vízálló és menetes koronazárat kaptak. Az órákat választhatjuk egy “standard”, vagy “prestige” kiadásban. Előbbi esetében egy fém, vagy bőrszíjat kapunk az órához, utóbbinál pedig egy egész csomagot fémmel, bőrrel, NATO-val. Az órák már megtalálhatóak a Longines honlapján, de a megjelenésről biztosat még nem tudunk.
Galéria:
